A szemészeti vizsgálat az egyik leginkább műszerigényes szakmai terület. A részletes szemészeti vizsgálathoz a fizikális alapvizsgálaton kívül, melynek során a szem környékét, a szemgolyót, és különböző optikai eszközökkel az elülső és hátulsó szegmenst vizsgáljuk, számos kiegészítő diagnosztikai lépés tartozik. Ezek egy része egyszerű eszközökkel végrehajtható, más részükhöz speciális felszereltség szükséges. Céljuk hogy a szem működéséről, szerkezetéről több információt szerezzünk, néhányat ezek közül minden esetben elvégzünk, és vannak olyan lépések, melyeket csak indokolt esetben veszünk igénybe.

Schirmer-teszt

Ezzel a vizsgálattal a könnyfilm vizes fázisának mennyiségéről kapunk információt. Érdemes rutinszerűen elvégezni, de visszatérő kötőhártya gyulladás, nyálkás, nyúlós váladékozás, a cornea felületes erezettsége vagy pigmentációja esetén minden esetben. A szemészeti vizsgálat elején végezzük, mielőtt bármit is cseppentenénk, vagy belevilágítanánk az állat szemébe.

Ennél a lépésnél helyi érzéstelenítés sem használatos, mivel (különösen macskáknál) az is befolyásolhatja az eredményt, és a rutinszerű könnytermelés mérésnél (STT1) a normál könnytermelést a reflex könnyezéssel együtt vesszük számításba. Ennek normál értéke kutyák esetében legalább 15 mm/1 perc. Macskák esetében jóval nehezebb a normálérték meghatározása, mert a mérési eredmények igen nagy szórást mutatnak. Már a vizsgálat és az ezzel járó stressz is befolyásolja a pillanatnyi könnytermelést.

Könnytermelés mérés

Könnytermelés mérés

Az eredményeket mindig a klinikai képpel összevetve kell értékelni.

A vizsgálat kivitelezése nem bonyolult, bár nyugtalan állatok esetében nehezebb lehet. A tesztcsík behajtott végét az alsó szemhéj külső harmadának területén a kötőhártyazsákba helyezzük, ráakasztva azt a szemhéjra és 60 másodpercen át ebben a pozícióban tartjuk, majd lemérjük a könnytől átnedvesedett rész hosszát.

Könnyfilm felszakadási idő (TFBUT)

Ennél el az eljárásnál fluoreszceint használunk markerként, és a nyitva tartott szemrésben megfelelő fényforrás és nagyítás mellett a preacornealis könnyfilm stabilitását vizsgáljuk. A könnyfilm mucintartalmának változása befolyásolja a könnyfilm minőségét, így a könnyfilm felszakadási időt. Normálértéke kutyában 20, macskában átlagosan 17 másodperc.

Festési eljárások

Fluoreszcein-teszt

A fluoreszcein olyan vízoldékony festék, amelyet a hidrofil felületek megtartanak egy darabig. Ezt a tulajdonságot használjuk a szaruhártya felületén lévő hámhiányok és fekélyek láthatóvá tételénél. Alkalmazása egyszerű, és minden esetben elvégzendő, ha a szem kipirult, fájdalmas, az állat hunyorog.

Rose bengal-teszt

Ez a vöröses színű festék az elhalt epithel sejtekhez kötődik. Olyan esetekben vesszük hasznát, ha az epithelium csak a felső rétegeiben sérült anélkül, hogy a stroma érintett lenne, ha az epithel sejtek egy része elhalt vagy működése megváltozott, ha a könnyfilm mucintartalma megváltozott. Például keratoconjunctivitis sicca, herpesvirus okozta keratitis korai stádiuma, könnyfilm minőségi változásai.

Lissamin green-teszt

Ugyanolyan diagnosztikai értékű eljárás, mint a rose bengallal végzett festés. Egyes vizsgálatok szerint a szaruhártya- és kötőhártyafelszín ezt az eljárást jobban tolerálja.

Tonometria

A szem belső nyomásának (IOP) vizsgálata. Az állatorvosi gyakorlatban nagyon fontos diagnosztikai lépés, nem csak az emelkedett, de a csökkent IOP értékeknek is fontos diagnosztikai jelentősége van. Nyomásmérésre rendszeresen szükség van mind a glaucómával mind az uveitisszel diagnosztizált és kezelt állatok monitorozása során.

Különböző elven működő készülékek vannak forgalomban. A digitális tonométerek közül mind az applanációs, mind az úgy nevezett rebound tonométerek jól használhatóak. A vizsgálat kivitelezése ezekkel az eszközökkel gyors és egyszerű, hátrányuk a viszonylag magas áruk. Ugyanilyen hasznos, és pontos azonban a Schiötz tonométer. Ára elérhetővé teszi bármely állatorvosi praxis számára, a vizsgálat azonban ezzel az eszközzel kis gyakorlást igényel.

Schiötz tonométer használata

Schiötz tonométer használata

Bármelyik módszert használjuk is, a vizsgálat előtt a szaruhártyafelszínt érzésteleníteni kell, és fontos hogy sem a szemgolyóra, sem a szem környékére, sem a nyakra ne gyakoroljunk nyomást az állat rögzítése során.

Az egészsége kutyán és macskán mért szemnyomás 10 és 20 Hgmm közötti értékeket mutat.

A szem belső nyomásának változását több tényező is (pl. napszak, használt eszköz) befolyásolhatja, és előfordulnak individuális eltérések is. Többek között emiatt is mindig figyelembe kell venni a két szemen mért értékek közti különbséget, amely egészséges állatban nem haladja meg a 20%-ot.

Gonioszkópia

Gonioszkópia során egy speciális lencsét a corneára helyezve láthatóvá tesszük a csarnokzugot, mely kutyák esetében enélkül egyáltalán nem, macskáknál pedig csak részben lenne vizsgálható. Gonioszkópiát minden olyan beteg esetében végzünk, amikor glaucomára van gyanú, illetve a szem belső nyomása emelkedett.

A vizsgálat elvégzéséhez általában elég a szem helyi érzéstelenítése. Néhány esetben, ha a beteg ellenszegül szükséges lehet az állatok nyugtatása, akár altatása is. Ha mód van rá azonban ezt érdemes elkerülni, mert ilyenkor a szemgolyó helyzete megváltozik, az orbitába süllyed, és tengelye elfordul, amely megnehezíti a csarnokzug láthatóvá tételét.

Javasolt mindkét szem vizsgálata, egyoldali elváltozás esetén is.

Mintavétel

Bizonyos kórképek, illetve tünetek esetén közelebb kerülhetünk a diagnózis felállításához, illetve szükséges lehet a kezelési terv meghatározásához a szem felszínét alkotó szövetek mintázása.

Leggyakrabban citológiai illetve bakteriológiai vizsgálathoz veszünk mintát. A citológiai mintavételhez használhatunk egyszerűen spatulát vagy egy speciálisan erre a célra készült kis kefét (cytobrush), a bakteriológiai mintavételhez pedig az egyéb mintavételekhez használt mintavevő tampont és transzport táptalajt.

Esetenként (főként feltételezetten immunológiai hátterű kórképeknél) arra is szükség lehet, hogy a kötőhártyából, vagy a szemhéjak bőréből kimetszett bioptátumot küldjük laborvizsgálatra.

A könnyelvezető készülék vizsgálata

Jones-teszt (fluoreszceint passzázs-teszt)

A vizsgálatkor a kötőhártyára cseppentett fluoreszcein orrnyílásban való megjelenését figyeljük meg, és abból vonunk le következtetést a könnyelvezető rendszer átjárhatóságra, hogy mennyi idő elteltével és megjelenik-e az orrnyílásokban a festék.

Negatív eredmény esetén, különösen brachicephal fajtáknál ellenőrzni kell a szájüreget is, mert előfordul, hogy van átfolyás a ductus nasolacrimálison keresztül, de az nem érinti az orrüreg elülső felét.

Könnycsatorna öblítése

A könnypontokba vezetett kanülön át a könnycsatornán folyadékot fecskendezünk át. Ezzel az eljárással ellenőrizhető a könnypontok helyzete, mérete, és a könnycsatorna működése. A vizsgálatnak a könnycsatorna megbetegedése esetén nem csak diagnosztikai, hanem terápiás haszna is lehet.

Dacryocystorhinographya

A könnyelvezető készülék röntgenvizsgálata. A felvételt kövzetlenül azután készítjük el, hogy a könnypontokon át kontrasztanyagot fecskendeztünk a könnycsatornába.

A vizsgálatot célszerű altatásban végezni.

Kiegészítő reflexvizsgálatok, látáspróbák

A direkt és consensuális pupillareflex, az elvakítási és fenyegetési reflexek kiválthatóságának vizsgálata a szemészeti alapvizsgálat részét képezik, melyeket minden esetben elvégzünk. Van ezen kívül azonban néhány olyan speciális reflexvizsgálat, amelyet indokolt esetben kiegészítésképpen ellenőrzünk, ha egy-egy esetnél szükségét látjuk.

A reflexvizsgálatok önmagukban még nem jelentenek egyúttal látást is, mert csak egy bizonyos reflexívet vagy annak egy részét tesztelik,ezért különböző látáspróbákkal győződünk meg a látóképességről. Ez az egyik legnagyobb kihívás a szemészeti vizsgálat során, és az eredmény értékelése nagy odafigyelést igényel, melynek során gyakran a tulajdonos segítségével figyelembe kell venni az egyes betegre jellemző viselkedést, annak állapotát, és a befolyásoló környezeti tényezőket.

ERG

Az elektroretinográfia az ideghártya elektromos potenciáljában kialakuló azon változásait méri, melyek akkor jönnek létre amikor azt fényinger éri. Altatásban vagy nyugtatásban végezzük, hogy a szemkörnyéki izmok mozgásának zavaró hatását elkerüljük.

ERG vizsgálat

ERG vizsgálat

A vizsgálatot akkor végezzük el, ha a retina reakcióképességéről akarunk információt szerezni például olyan esetekben, amikor az ideghártyát a fénytörő közegek átlátszatlansága miatt nem tudjuk ellenőrizni (pl. szürkehályog operációja előtt),vagy hirtelen látásvesztés esetén, ha a retinán nem látunk eltérést, illetve örökletes retina megbetegedések diagnosztikája során.

Képalkotó eljárások

RTG

Az orbita illetve annak környékének leképezéséhez gyakorta használatos vizsgálati módszer, melyhez a röntgenkészülék a legtöbb állatorvosi praxisban rendelkezésre áll. A mozdulatlanságot kívánó felvételek miatt a legtöbb esetben altatásban végzett beavatkozás. Általában dorsoventralis, laterolateralis vagy anterior-posterior irányból készítünk felvételeket.

CT, MRI

Nem tartoznak a rutinszerűen kért vizsgálatok közé, de indokolt esetben (pl. az orbita elváltozásainak pontos lokalizációja miatt) szükség lehet a beteg beutalása ezeknek a bonyolultabb és költséges eljárásokkal történő vizsgálatára.

UH

A szem ultrahangvizsgálata viszonylag könnyen kivitelezhető, nagyon hasznos, minden olyan esetben elvégzett vizsgálat, amikor az elülső szegmens valamelyik részének átlátszatlansága miatt a mögöttes struktúrák nem vizsgálhatóak.

Szemészeti ultrahang

Szemészeti ultrahang

Az állatok jól tűrik a direkt szemgolyóra vagy a szemhéjra helyezett transducert. A legtöbb esetben nyugtatás vagy altatás nélkül elvégezhető beavatkozás, már csak azért is, mert az ilyenkor kialakuló enophtalmus rontja a képalkotás minőségét.

A leggyakrabban a következő esetekben vesszük igénybe:

  • a lencse helyzetváltozása, vagy sérülése
  • üvegtestben lévő elváltozások
  • a lencse helyzetváltozásai
  • intraocularis daganat, bevérzés vagy idegen test
  • retrobulbaris tér vizsgálata